Demencia ápolási, gondozási protokollja. Korlátozó intézkedési terv

Dunaharaszti, 2017. 05.02.
Felülvizsgálta: Szondy Lilla

“Úgy bánjatok az emberekkel, ahogy akarjátok, hogy veletek is bánjanak.” (Lk 6.31)

Demencia meghatározása, jellemzői

Az öregkor leggyakoribb betegsége a demencia, az ún. magasabb szellemi funkciók zavara, mentális hanyatlás. Lényege a szellemi leépülés, a kognitív funkciók (gondolkodás, felismerés, emlékezés stb. ) elvesztése. Az esetek több mint 50 %-ban Alzheimer – kórra vezethető vissza.

Demenciát okozó kórképek:

• Alzheimer betegség: öröklődő a 60 éven aluli betegek esetében (nagyon ritka), 60 év után lassúbb SDAT nevezzük. A központi idegrendszer szövettani elváltozása.
• Multiinfarktus demencia MID: az elbutulás oka az agy többgócú keringési eredetű pusztulása. Fő oka a szív – érrendszeri betegségek.
• Alkohol okozta demencia: Korsakow-szindróma; súlyos emlékezészavar, kóros meseszövés, tájékozódási zavar.

A demencia mértékének gyors felmérésére a Mentális Státusz Minivizsgálat teszt MMSE terjedt el.

Degeneratív: Alzheimer kór, Szenilis demencia

Vaszkuláris (vérkeringési): érelmeszesedés, magas vérnyomás következménye, agylágyulás, elzáródásos demenciák

Egyéb agykárosodás: mérgezés, fizikális ártalmak, hormonális anyagcsere betegségek, agyrázkódás – sérülés, agyvelő – hártyagyulladás.

• Enyhe fokú demencia: Elsősorban a munkavégzés intenzitása csökken, nagyfokú fáradékonyság jelentkezik szokványos munkamenet mellett. Ítélőképesség ép.
• Közepes demencia: Gyakoriak a hibák. Pl. megszokott munkamenetben, mint a főzés elvesznek bizonyos foglalkozási rutinok. Gyakori a tanácstalanság. A hibák száma túllépi a szórakozottságra fogható néhány esetet. Erkölcsi kilengések, ítéletalkotási zavarok feltűnővé válnak. Szükséges némi felügyelet.
• Súlyos demencia: A mindennapi élet tevékenységével kapcsolatos zavarok állandósulnak. Étkezés, ürítés, öltözködés állandó gondoskodást igényel. Gyakori az elkóborlás, melyet nagyfokú nyugtalanság, motoros izgalom motivál. Teljes beszédzavar is kialakulhat. A legsúlyosabb állapotban a beteg csecsemőhöz hasonló ellátásra szorul. A súlyos állapotban lévő dementálódott beteg rendkívül nehéz ápolási feladatot jelent a családtagok számára, hiszen az ápolással kapcsolatos feladatok a nap huszonnégy órájában folyamatosan jelentkeznek. Az ápolást nehezíti, hogy a beteg életritmusa megfordul, nappal szunyókál míg éjszaka nyugtalanul rámol, rakodik, bolyong.

Gondozási módszerek

A demens emberek gondozása során is érvényesülni kell a Maslow – féle szükséglet hierarchia elvének. A piramis alján a vegetatív igényeket kell elsőként figyelembe venni, majd a biztonságérzetet, a kapcsolatok meglétét, a tevékenységeket, s legtetején az önmegvalósítást. Mindez igaz a mentálisan hanyatlott időseink életére, életminőségére is.

Ápolási – gondozási cél: tisztába kell lenni, hogy a legodaadóbb ápolás sem vezet gyógyuláshoz. A beteg gyakran régmúltból felidézett világban él. Az ápolással-gondozással igyekszünk elviselhetővé tenni a betegséggel való együttélést. Emberi méltóságát a végsőkig őrizzük meg.

Demens beteg gondozásának alapszabálya: barátságos, szeretetteljes legyen a légkör. Szavak nélkül is megérzik, hogy elfogadjuk-e vagy elutasítjuk. Fokozott mértékben már csak az itt és most számít. A körülményeket a beteghez kell igazítani és nem fordítva.

Mindig előfordulhatnak meglepetések. Érdemes megtudni, mi az amit szeret, ami örömet okoz számára.

Környezet: olyannak kell lenni, amely teret ad a bolyongásra, ugyanakkor nyugodt és csendes. Nem jó, ha egész nap a szobájukban vannak. Napközben lehetőleg a foglalkoztatóba, téli kertbe legyenek. A szobában való állandó tartózkodás depressziót okozhat.

Fontos, hogy változatos, mégis stabil legyen a demens beteg napja.

A hangok, színek nyugtató hatásúak (sólámpa, növények, madárház, csobogó, akvárium, relaxációs zene, természeti filmek stb.)

A tájékozódást segíti a felirat, képek, jelzések, ezért ajtójukra, folyosóra, ágyuk fölé helyezzük ezeket. Lakószobájukat, ágyukat lehetőleg ne változtassuk.

Kevés és biztonságos bútorzat szükséges (pl. sarokvédős asztal, oldalvédelemmel ellátott ágy stb.) a szobában.

A padló csúszásmentes legyen, szőnyeg ne legyen rajta.

Éjjel indirekt megvilágítást alkalmazzunk.

Demens részleg kialakításának szempontjai

Demens részlegben az a legalább középsúlyos vagy súlyos mértékű mentális hanyatlást mutató lakó helyezhető el, akinél a szociális készségek jelentős elvesztése áll fenn, és a lakó biztonságos ellátása csak intenzív gondozási feltételek között valósítható meg.

Intézményünkben csak demens személyek elhelyezésére van lehetőségünk.

Az intézményen belül – az épület adottságait figyelembe véve lakószobákban kerülnek elhelyezésre a demens lakók, a protokollban rögzítettek alapján, a hozzátartozó egyetértésével. Ezek a szobák a fentiekben megfogalmazott elvek figyelembe vételével kerültek kialakításra. Jól átlátható, egyértelmű jelzésekkel ellátott, biztonságos berendezésű részleg.

A demens foglalkoztató- „nappali” biztonságos tér, ahol napközbeni tartózkodnak a demens lakók, ügyelve arra, hogy a lakó közösség programjaiba is bekapcsolódjanak, amennyire állapotuk lehetővé teszi.

A „nagy” Ház terasza biztonságosan el van kerítve, ahol a demensek szabadon, önállóan is sétálhatnak. A „kis” Házhoz is kapcsolódik hasonló teraszos rész.

A közép – és súlyos demens lakók elkülönítése vagy az egészséges lakókkal együtt lakása egyénre szabott elbírálás alá esik a gondozott tünetei, viselkedése alapján. Erre irányuló javaslatot a multidiszciplináris – team teszi meg az intézményvezetője felé.

Tapasztalataink alapján van olyan súlyos demens, akinek motivációt jelent az ép gondolkodású, de mozgásában sérült lakótársról való gondoskodás, az együttlakás. Ez a mindennapi feladat, a demens személy szinten tartását nagymértékben befolyásolja.

Ezzel ellentétes, amikor a demens lakó éjszakai vagy napközbeni magatartásával zavarja lakó társai nyugalmát, így hasonló állapotban történő demens lakóval történő elhelyezése indokolt.

Ápolás – gondozás során az alábbi sajátosságokra kell figyelni:

1.) Túlreagálás (katasztrofikus reakció)

A beteg mérges lesz, sír, kiabál, valamit túlreagál. Pl. előfordulhat, hogy nem akar fürödni. Ilyenkor a teendők:

• szeretetteljesen lépjünk a demens beteghez;
• szemből közeledjünk;
• mindig mondjuk meg, hogy most mi fog történni;
• hallgassuk végig a beteget;
• azokkal is beszéljünk, akik már nem tudnak szavakkal kommunikálni;
• ne sietessük őket;

2.) Kommunikáció sérülésének következménye (afázia és agnózia)

Előfordul, hogy jó modorú ember elkezd káromkodni. A betegség súlyosabb fázisában nem tud szavakkal kommunikálni. Ilyenkor fontos az érintéssel történő kommunikáció.

A fizikai érintés, zene, néven szólítás a zavart időseket figyelmesebbé teszi.

A szó – érintés – szemkontaktus a legjobb módszer a kommunikálásra.

3.) Koordinációs problémák (apraxia)

A megszokott dolgok nem mennek többé, mert az agy és kéz nem érti egymást. Pl. nem tudnak gombolni, cipőt fűzni. Fontos, hogy minél tovább tehesse azt, amit még tud. Kerüljük a túlgondozást. Fontos az egyéni gondozási terv.

4.) Időérzék elvesztése

Összekeverednek az évszakok, hónapok, nappalok és éjszakák. A foglalkoztatásban és a környezet alakításban arra kell törekedni, minél több dolog emlékeztesse őket arra, hogy milyen évszak, nap van.

5.) Bolyongás

Gyakori magatartásforma, biztonságos környezetben szabadon kóborolhat. Jelentkezhet szórványosan, de folyamatosan is.

Ennek gyakori okai lehetnek:

• a beteg haza akar menni,
• fiziológiás szükségletei vannak (éhes, szomjas, WC-re szeretne menni, fázik stb.),
• testi betegség (fájdalom, székrekedés),
• pszichés betegségek (szorongás, hallucináció stb.),
• napi aktivitás hiánya.

6.) Alvási zavarok

Nyugtalanok éjszaka, ezt növeli a dezorientáltság. Előfordul, hogy összekeverik az álmot a valósággal. Az altató gyógyszerek gyakran ellentétes hatást váltanak ki. Ezért nagyon fontos az átgondolt napi, rendszeres foglalkoztatás. Ha a Lakó nyugtalan fontos, hogy empatikusan, szeretetteljesen megnyugtassuk.

7.) Begyűjtési kényszerűség, meglopatási téveszmék

Viszonylag gyakori jelenség, hogy az idős ember másokról rosszat feltételez. Pl, azzal vádolja környezetét, hogy meglopja, kifosztja. A mérgeztetési téveszmék is gyakoriak.

Nem szabad vitázni a demens lakóval, ő mindezeket valóságként éli meg. Természetesen megerősíteni sem kell a téveszmékben, igyekezni kell elterelni a figyelmét, rendszeres napi renddel, programmal segíteni harmóniáját.

Foglalkoztatás

A foglalkoztatást: a beteg meglévő képességeire kell építeni.

A megszokott hétköznapi tevékenységek, szociális készségek, a mozgás, az ismétlődő mozdulatsorok, a ritmusérzék, az érzelmek, a hosszú távú memória meglétére kell építenünk.

A foglalkoztatás jelentősége: megerősít az emberi méltóságban, a megmaradt képességeket építi. Kiscsoportokat formál, lehetőséget add a visszaemlékezésre, edzésben tartja a testet, megmozgatja az elmét, sikerélményt nyújt.

Foglalkoztatás célja:

• az emberi méltóság megerősítése, sikerélményhez juttatás;
• a feladat épít a megmaradt képességekre, stimulálja az érzékszerveket;
• megmozgatja a testet és az elmét;
• lehetőséget ad a visszaemlékezésre;
• segít kifejezni az érzelmeket;

„Legjobb barát hozzáállás”

Ebben a modellben a gondozó és a gondozott között nem alá-fölé rendelt viszony, hanem mellérendelt kapcsolat van. Nagyon fontos az:

• empátia;
• a ránk bízott életútjának megismerése;
• jól informáltság (ismeretek a demenciáról);
• emberi tisztelet, méltóság;
• reális elvárások, humor, spontaneitás;

A család szerepe, jelenléte felbecsülhetetlen értéket jelent.

A mentálisan hanyatló idősekkel a foglalkozást, gondozás – ápolás irányítását interdiszciplináris team végzi.

Tagjai:

• Pszichiáter szakorvos Fülöp Béla pszichiáter
• Intézmény orvosa Bagó Erzsébet házi orvos
• Mentálhigiénés munkatárs Dorn Adrienn pszichológus, mentálhigiénés
• Vezető ápoló Mészárosné Szigetfű Csilla- szakápoló, főnővér
• Vezető gondozónő László Zoltánné Mónika
• „A” és „B” épületért megbízott felelős gondozónő

Testi épséget megóvó intézkedések

A veszélyeztető magatartást nem tanúsító idős demens lakóink egészsége és élete védelmében rögzítésekre szorulnak. A rögzítés fajtájának, időtartamának elrendelésére, végrehajtásának ellenőrzésére az intézmény orvosa jogosult. Az ellátottakat egészségügyi korlátozásban csak életük védelme érdekében és a lehető legrövidebb ideig lehet részesíteni.

A rögzítések általában olyan fizikai rögzítések melyek az eleséstől, leeséstől, eltévedéstől, elveszésektől, sérülésektől védik ellátottainkat. Ilyen módszerek:

- az ágy oldalrácsának alkalmazása,
- derék rögzítés székhez,
- kerekesszékben történő biztonsági rögzítése 5 pontos biztonsági övvel (korzet),
- épület elhagyása kísérettel,
- sérülést okozó eszközök, berendezések használatának tiltása.

A határozatlan időre szóló rögzítések, szabályozások a lakó egészsége és élete védelmében történnek, ezért nem tartoznak a korlátozó intézkedések szabályozásának körébe.

Módszer:

• határozatlan időre szóló rögzítést csak orvossal egyeztetett módon és módszerrel lehet érvényesíteni, kizárólag a legszükségesebb ideig
• ha kerekesszékben történik a rögzítés vagy speciális „kagyló” fotelban 5 pontos biztonsági övvel (korzettel) kell a rögzítést végrehajtani.

Ebben az esetben folyamatosan ellenőrizni kell az ellátottunk egészségi állapotát illetve hogy helyzetváltoztatásra nincs e szüksége.

• oldalrács alkalmazásakor figyelni kell, hogy az ellátottunk keze, lába nehogy a rések közé szorulhasson.

Minden esetben folyamatos felügyeletet kell biztosítani és figyelemmel kell kísérni az ellátott egészségi állapotát. A fizikai korlátozás ideje alatt rendkívül fontos az ellátottakkal a folyamatos kommunikáció és az állandó obzerválás.

A rögzítés megszüntetésének szabályai:

• A határozatlan időre szóló rögzítéseket minden esetben dokumentálni kell a gondozási tervben,
• ha pozitív mértékben változik az egészségi állapot, akkor a rögzítést meg kell szüntetni, ekkor az ellátott rögzítés nélkül is biztonságosan élhet.

A rögzítésekkel, szabályozásokkal kapcsolatos értesítési jogok és kötelezettségek:

• A rögzítéseket a lakó érdekében minden olyan esetben alkalmazni kell, ahol a lakó egészségi állapota ezt indokolja
• határozatlan ideig tartó rögzítéseket minden esetben egyeztetni szükséges az ellátott törvényes képviselőjével illetve hozzátartozójával

Korlátozó intézkedés

Korlátozó intézkedés (a szabad mozgásban történő korlátozás) alkalmazására csak az ellátott pszichés megnyugtatásának megkísérlését követően kerülhet sor.

Személyes szabadságában bármely módon (fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerrel, illetve eljárással) csak a veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartású beteg korlátozható.

Időtartama és módja: csak addig tarthat, illetve az adott helyzethez igazodóan csak olyan mértékű és jellegű lehet, amely a veszély elhárításához feltétlenül szükséges.

Korlátozó intézkedés alkalmazhatóságának körülményei:

A demens betegek személyiségjogait az egészségügyi ellátás és az ápoló gondozó munka során, speciális helyzetére való tekintettel fokozott védelemben kell részesíteni.

Akkor korlátozhatóak a betegjogok, amikor a kliens az állapotából kifolyólag képtelen kontrolálni viselkedését, nem képes felfogni objektíven a körülötte zajló történéseket, nem ura cselekedetének, saját maga helyzetét és egészségügyi állapotát tévesen ítéli meg. (A beteg veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít.)

Veszélyeztető magatartásnak minősül, ha az ellátott pszichés állapotának zavara következtében saját vagy mások életére, egészségére, testi épségére jelentős veszélyt jelenthet, de a megbetegedés jellegére tekintettel a sürgős intézeti gyógykezelésbe vétel nem indokolt.

Közvetlen veszélyeztető magatartásnak minősül, ha az ellátott pszichés állapotának akut zavara következtében saját vagy mások testi épségére, egészségére, életére közvetlen és súlyos veszélyt jelent.

Célkitűzés, vezérelv:

• Az ápoló – gondozó munka során a hangsúly a veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető állapotok prevenciójára, illetve a hirtelen fellépő esetekben a probléma megoldására és a kényszerítő intézkedések minimalizálására helyeződik.
• A szakemberek problémamegoldó stratégiájának bővítése.
• A korlátozás csak addig tartható, illetve olyan mértékű és jellegű lehet, amely a veszély elhárításához feltétlenül szükséges.

Kompetenciák, kötelezettségek az eljárásban:

• A veszélyeztető állapot felmérése az orvos feladata, a szakápoló, gondozó folyamatos jelzése által. A korlátozó módszerek vagy eljárások alkalmazását az ellátott orvosa írásban rendeli el, megjelölve annak indítékát, módját, alkalmazásának időtartamát.
• Állandó orvosi felügyelet hiányában:
  • Az intézményvezető és a vezető ápoló együttes feladata. Ez utóbbi esetben az orvost értesíteni kell a korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásáról, és azt az intézmény orvosának jóvá kell hagynia

A döntést a korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazását megelőzően, ha ez nem lehetséges, az intézkedés megtételét követően azonnal írásos formában dokumentálni kell. Az intézkedés csak addig maradhat fenn, amíg a veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető állapot tart. Az intézmény orvosa a korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásáról tájékoztatja az intézmény vezetőjét.

• Az intézményvezető feladata:
  • az intézkedéshez szükséges feltételek, illetve szükség esetén a többi ellátott védelmének biztosítása;
  • az intézményvezető haladéktalanul köteles tájékoztatni az ellátott jogi képviselőt a korlátozó intézkedés, eljárás tényéről,
  • az ellátott törvényes képviselőjét tájékoztatni kell:
    • a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt,
    • továbbá haladéktalanul tájékoztatnia kell a korlátozó intézkedés elrendeléséről és formájáról, a korlátozó intézkedés feloldásáról.
  • A korlátozó intézkedés feloldásáról történő tájékoztatással egyidejűleg az adatlap másolatát át kell adni, illetve meg kell küldeni az ellátottnak, valamint törvényes képviselőjének.

A korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazása ellen az ellátást igénybevevő vagy törvényes képviselője panasszal élhet az intézmény vezetőjénél vagy fenntartójánál, továbbá az ellátott jogi képviselőnél, akinek neve elérhetősége az intézmény minden szintjén, jól látható helyen kifüggesztésre került a „faliújságon”.

Eszközrendszer, korlátozás lehetséges eszközei:

Mindig az ellátott kezelőorvosa dönti el, mely korlátozást tartja szükségesnek, a gondozó az eszközrendszerek közül a következőket alkalmazhatja:

• pszichés nyugtatás:
  • szituációból kiemelni,
  • beszélgetés,
  • ventiláció biztosítása,
  • gondolat elterelése.

A gondozónők, a mentálhigiénés és a foglalkoztató feladata. Intézkedést, engedélyezést nem igényel, dokumentálása az ápolási-gondozási lapon illetve az „átadó” füzetben történik.

• farmako terápia, ezen belül a szükség esetén járó gyógyszert, ami fel van tüntetve az egyéni gyógyszernyilvántartó lapon, kizárólag az intézmény pszichiáter szakorvosának utasítása alapján történik, dokumentálása az orvosi dokumentációban történik, a pszichiátriai vizitfüzetben és a gyógyszerlapon.
• intézményen belüli elkülönítés, nem alkalmazzuk, problémás esetben szétválasztjuk a lakókat, de elkülönítést nem alkalmazunk, indokolt esetben kórházba küldjük a gondozottat.
• mozgásban való korlátozás esetén csak az intézmény területének az elhagyását lehet korlátozni. Gondokság alatt álló személy csak a gondnok, nagykorú hozzátartozó vagy személyzet kíséretében

• Vagy ezen eszközök komplex alkalmazása.
• Kórházi elhelyezés kérése, biztosítása.

Az eljárás leírása

Kritikus, előre nem látható helyzetben a gondozó a következő intézkedéseket teheti, ha az ellátott önmagát vagy mások egészségét, testi épségét veszélyeztetető magatartást tanúsít. Ez mindig egyénre szabott és szituációfüggő kell, hogy legyen.

• Segítséget kér munkatársaitól, azonnal megkezdi az intézkedési terv, folyamatszabályozás lépéseit, nyugodtan és határozottan viselkedik.
• Jelzi a veszélyeztető helyzetet az orvosnak vagy vezető ápolónak.
• Az ellátottat tájékoztatja azokról az intézkedésekről, amelyek ebben a szituációban történni fognak vele.
• Az ellátottal kapcsolatos közvetlen intézkedések közül veszélyeztető állapot fellépése esetén az első, hogy az ellátott együttműködését megnyerjük és megtartsuk, meggyőzzük a szükségesnek ítélt terápiás változtatás elfogadására.
• Fontos az ellátott megnyugtatásához, hogy ismerjük azon eszközöket, tevékenységeket, melyek az ő számára hangsúlyosak, melyekben könnyebben együttműködik.
• Ha az ellátott nem működik együtt, akkor lép fel a korlátozó intézkedés, mely a veszélyeztető állapot megszüntetését szolgálja, és az ellátott biztonságos helyzetének visszaállításáig áll csak fenn.
• Előzzük meg, hogy sérülést okozó tárgyhoz hozzájusson az ellátott, amennyiben mégis van veszélyt okozó eszköz a birtokában, azt a dolgozó elkérheti, annak átadására határozottan utasíthat, elvétele érdekében fizikai erőt alkalmazhat (az ellátottat lefoghatja, mozgásában átmenetileg akadályozhatja), szükség esetén segítséget kérhet.
• Megakadályozza az ellátott személy intézményből való távozását, ha az veszélyt jelent önmagára vagy másokra.
• Ha az agresszió megnyilvánulásának kezelése feszültséget jelent a környezetre, külön helyiségben kell folytatni a veszélyeztető helyzet elhárítását.
• A bentlakásos intézményben a személyzet elsődleges feladatai közé tartozik, hogy az ellátott és mások biztonságát
• Amennyiben az ellátásban részesülő részéről fizikai támadás veszélye áll fenn, a dolgozó mindent köteles megtenni ennek elkerülése érdekében.
• Tudatosítani kell a lakóban a cselekedete helytelenségét. Tájékoztatni kell azokról az intézkedésekről, amelyek veszélyhelyzet esetén történni fognak vele.
• Az ellátott megközelítése csak nyugodt, biztos modorban történhet.
• Orvos hiánya esetén a vezető ápoló, ennek hiánya esetén a legmagasabb szakképesítéssel bíró ápoló – gondozó irányításával történik a korlátozó intézkedés megkezdése.
• A demens lakónak meg kell mondani, jól érthetően, hogy nem kontrollált viselkedése miatt elkülönítik és korlátozzák. Lehetővé kell tenni, hogy válaszolni tudjon. Ha nem reagál, a személyzet tagjai az emberi méltóságot szem előtt tartva végrehajtják az orvos által telefonon, szóban vagy írásban elrendelt utasítást.
• Rögzítés esetén is biztosítanunk kell a lakó viszonylagos kényelmét, hogy a kritikus helyzetet megszűntessük.
• Veszélyeztető állapot esetén a korlátozó intézkedés mindig felügyelettel párosul. Az ellátott nem hagyható folyamatos felügyelet nélkül.

A fizikai korlátozás alkalmazásának módjai:

Csak a legvégső esetben folyamodhat az ápoló személyzet ehhez a módszerhez.
A demens beteg a legtöbb esetben empatikus, szeretetteljes magatartással, szükségletei kielégítésével megnyugtatható. A fizikai korlátozás tapasztalati megfigyelések szerint mentálisan nagyon megviseli a beteget. Ezen módszer alkalmazását részletesen indokolni szükséges írásban a beteg ápolási – gondozási anyagában.

módszer:

• 8-10 cm széles, belül párnázott bőr vagy hevederövvel lehet az ellátottat rögzíteni ágyához vagy mágneses hevederövvel abban az esetben, ha a bőr rögzítőt szétrágja.
• A végtag megfelelő keringéséről gondoskodni kell!
• Az ízületek mozgását nem lehet akadályozni, kétóránként lazítani kell a kötést!
• Rögzítés alatt folyamatos felügyeletet kell biztosítani, ahol az ellátott állapotváltozását figyelni, jelezni, dokumentálni kell, illetve a szükséges terápiás reakciókat, változásokat végre kell hajtani.
• Fontos az ellátottal való folyamatos kommunikáció, az állandó tájékoztatás.
• Lehetőleg más ellátott jelenléte nélkül történjen – lelki sérülést ne okozzon.
• Amennyiben az egyéb korlátozó intézkedés tartalma az elrendeléstől számított 16 órát meghaladja, annak fenntartását az orvos felülvizsgálja és indoklással együtt dokumentálja. Ezt követően az egyéb korlátozó intézkedés fenntartásának szükségességét az orvos ismételten, hetente legalább egyszer felülvizsgálja, indoklással együtt dokumentálja és az intézményvezetője az ellátott jogi képviselőnek jelenti.
• Elkülönítés, rögzítés (veszélyeztető magatartásnál) esetén a felülvizsgálatot és ennek dokumentálását 4 óránként az ápoló személyzet elvégzi, melyet az orvos vagy vezető ápoló ellenőriz.
• A demencia következtében tartós veszélyeztető magatartást mutató, szabad mozgásukban folyamatosan korlátozott betegeknél az intézet elhagyásának megtagadása és megakadályozása esetén a felülvizsgálatokat – dokumentációt és jelentést 168 óránként el kell végezni.
• Az ellátottjogi képviselőt 72 óra lejártával tájékoztatni kell.

Az egyes korlátozó intézkedések maximális időtartama:

• szabad mozgás megtagadása: ameddig orvos indokoltnak látja,
• mozgásszabadság korlátozása: az intézmény jellegénél fogva állandóan, kivéve gondnok, nagykorú hozzátartozó, gondozónő kíséretében,
• az intézmény területén történő mozgás korlátozása: nincs korlátozva,
• elkülönítés: nem alkalmazunk,
• rögzítés: ameddig az orvos indokoltnak látja.

A korlátozó intézkedések egyes formái mellé rendelt megfigyelés szabályai:

• Mindig figyelembe kell venni a korlátozó intézkedéssel járó esetleges sérülések lehetőségét.
• Mindig legalább egy gondozónak jelen kell lennie (vizuális és verbális kontaktus tekintetében is) a korlátozó intézkedés egész tartama alatt. Ezért gondoskodni kell a megfelelő létszámú személyzet biztosításáról, különösen éjjel.

A korlátozás feloldásának szabályai:

• Korlátozó intézkedés csak addig maradhat fenn, amíg a veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető állapot tart.
• A korlátozó intézkedés feloldásakor az adatlap másolatát át kell adni, illetve meg kell küldeni az ellátottnak, valamint törvényes képviselőjének.

A gondozó személyzet további feladatai:

• Az ápoló személyzet igyekezzen veszélyhelyzetben is nyugodt maradni, ne keltsen pánikot.
• Szakszerűen kérjen segítséget, ezzel is segítve a gyors beavatkozást.
• Végezzen pszichés megnyugtatást verbálisan.
• Folyadékpótlásról gondoskodjon.
• A fizikai és egészségügyi tevékenység közben is beszélgessen az ellátottal.
• Az elrendelt gyógyszerek pontos adagolásáról gondoskodjon.
• A beteget még kis időre se hagyja magára.
• Pontos és egyértelmű dokumentációt vezessen.

További lépések leírása:

• A kényszerintézkedés a lakókban, személyzetben feszültséget, szorongást kelthet. Fontos ezeknek az utólagos megbeszélése, lakók esetében nagycsoporton, személyzet esetében esetmegbeszélő csoporton.
• Veszélyeztető állapot lezajlása után az ellátottal meg kell közösen beszélni a történteket. Együtt kell meghatározni a korai figyelmeztető tüneteket és a szükséges teendőket.

Korlátozó intézkedések jogi szabályozottsága:

• III. törvény 94/G§;
• 1/2000. SZCSM rendelet. 101/A§;
• 60/2004. ESZCSM rendelet
• évi CLIV Egészségügyi törvény 9. 10. 11. §.

Az ellátottak jogai:

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottaknak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete, vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybe vételére.

Az ellátottak általános jogai:

• az élethez és az emberi méltósághoz,
• a testi épséghez,
• a testi-lelki egészséghez való jog,
• a tulajdonhoz való jog,
• a kapcsolattartáshoz való jog,
• a fizikai vagy másfajta erőszak és megalázó bánásmód elleni védelem,
• a tájékoztatáshoz való jog,
• az önrendelkezéshez való jog.

A panaszjog gyakorlásának szabályai:

A korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazása ellen az ellátást igénybe vevő és/vagy törvényes képviselője panasszal élhet az intézmény fenntartójánál. A panasz kivizsgálásához és a döntéshez a fenntartó szakértőként pszichiáter szakorvost vesz igénybe. A korlátozó intézkedés elleni panasz kivizsgálásában soron kívül kell eljárni.

Panasszal fordulhat az ellátott (vagy törvényes képviselő) illetve hozzátartozója, az intézmény vezetőjéhez illetve az Érdekképviseleti Fórumhoz, ha:

• intézményi jogviszonyát, személyes jogait, kapcsolattartását sérelem éri,
• az intézmény dolgozói megszegik szakmai, titoktartási- és vagyonvédelmi kötelezettségeiket,
• az ellátás körülményeit érintő kifogása van.

Az Érdekképviseleti Fórum a panasz kivizsgálását követően 15 napon belül írásban értesíti a panasztevőt a panasz kivizsgálásának eredményéről. A szükséges intézkedések megtételével felhívja figyelmet a sérelem orvoslásának esetleges más módjára is.

Ha az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét vagy az ellátottjogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából.

Az ellátott (vagy törvényes képviselő) illetve hozzátartozója, panasszal fordulhat a fenntartóhoz, amennyiben az intézmény vezetője vagy az Érdekképviseleti Fórum 15 napon belül nem intézkedik vagy az ellátott az intézkedéssel nem ért egyet. Az Érdekképviseleti Fórum is kezdeményezhet intézkedéseket a fenntartónál.

A pszichiátriai beteg jogainak érvényesítésében legfőképpen az ellátottjogi képviselő tud segítséget nyújtani. Az ellátottjogi képviselő független az ellátó intézménytől és annak fenntartójától is.

Az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről és az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője tájékoztatja az ellátottakat.

Ellátottjogi képviselő: Egyediné Mandell Gizella: 06-20-4899595

A prevenció – komplex megelőzés (bio-pszicho-szociális):

• Egyéni gondozási terv. Házirend betartása.
• Szabadidős foglalkozás: segíti az ellátottak minőségi életvitelét, a tartalmas idő felhasználást, mely visszaszorítja az “üres napok” következményeként megjelenő gyakoribb konfliktushelyzeteket, feszültségeket.
• Profiltisztítás: diagnózis szerint elhatárolt részlegek kialakítása.
• Kényelmes, barátságos, egyénre szabott lakótér (élettér szélesítése, családi, baráti kapcsolatok megőrzése).
• Gyógyszerelés: korszerű, időnkénti felülvizsgálata.
• Személyzeti esetmegbeszélés: problémamegoldó stratégiák bővítése.
• Állandó, könnyen áttekinthető napirend.
• A változások észlelése.
• Az ellátott rendszeres / vagy szükségszerű tájékoztatása a körülötte folyó és őt érintő eseményekről.
• Az ellátott bizalmának megnyerése.
• Az ellátott rendszeres megnyugtatása.
• A személyzet tartsa tiszteletben az ellátott emberi és állampolgári jogait, legyen tekintettel személyes érzékenységére, viselkedésével kerülje az agresszív reakciók kiváltását.

A várható veszélyhelyzet korai felismerése:

• Az ellátott állapotának folyamatos nyomon követése.
• Fáradtság vagy növekvő feszültség esetén csökkentsük az ellátottat ért ingereket.
• Adjunk pozitív visszajelzést, ha az egyén képes uralkodni önmagán.
• Kerüljük a vitákat. A személyzet viselkedésével kerülje a konfliktust, ne szolgáljon paranoid gondolkodás alapjául.
• Minden, az ellátottal kapcsolatos rendkívüli eseményt dokumentálni szükséges.
• Kóros tendenciák esetén orvosi ellátást és fokozott felügyeletet kell biztosítani.
• A váratlan veszélyhelyzetekre mindig legyünk felkészülve.

Az intézményben élők nyugalmát, kiegyensúlyozottságát csak úgy tudjuk biztosítani, ha a konfliktusokat, problémákat kellő határozottsággal, de következetesen, kellő tisztelettel és indulatok nélkül kezeljük.

Tájékoztatási kötelezettség:

• Az előgondozás alakalmával az intézményi elhelyezésre várakozó demens lakót és hozzátartozóját, szóban tájékoztatni kell a korlátozó intézkedés szabályairól, valamint a Házirenddel együtt át kell adni részére az írásos szabályokat.
• A korlátozó intézkedés folyamatszabályozását az ellátottak számára jól látható és elérhető helyen ki kell függeszteni.
• Az intézménybe történő felvételkor az intézményvezetője tájékoztatja a demens szakvéleménnyel rendelkező ellátást igénybe vevőt, illetve törvényes képviselőjét:
  • a korlátozó intézkedésre vonatkozó szabályokról;
  • az ellátotti jogokról a korlátozó intézkedés alkalmazása esetén;
  • az ellátott jogi képviselő, illetve az érdekképviseleti fórum elérési lehetőségéről;
  • panaszjog lehetőségéről, gyakorlásának szabályairól;

A tájékoztatót az ellátott (amennyiben képes rá), a legközelebbi hozzátartozó vagy törvényes képviselője és az intézmény vezetője is aláírja.

Korlátozásokkal kapcsolatos folyamatok:

• Korlátozó intézkedés alkalmazása esetén az 1/2000. SZCSM rendelet 6. számú melléklet szerinti adatlapot kell kitölteni.
• A korlátozó intézkedés időtartama alatti megfigyeléseket, állapotleírást a betétlapon kell részletesen feltüntetni. A kitöltött adatlapot a gondozási tervhez kell csatolni.
• A korlátozás ideje alatt a beteg állapotát folyamatosan ellenőrizni kell, amely magában foglalja a fizikai, higiénés és egyéb szükségletek felmérését és ezeknek a beteg állapotának megfelelő kielégítését.

Értékelés:

Ha a veszélyeztető állapot kezelése befejeződött, és az ellátott állapota stabilizálódott, a lezajlott eseményt meg kell beszélni:

• Fontos, pontról pontra feldolgozni az eközben lezajlott tünetek, feszültségek, szorongások jellemzőit, erősségét.
• Szükséges egyéni probléma megoldási folyamatot kidolgozni az ellátottal együtt a veszélyeztető helyzetre való felkészültség érdekében.
• Értékelni kell a megoldási folyamatot, illetve meg kell beszélni a később felmerülő hasonló esetek kezelése érdekében a megoldási utakat. Ezek az értékelések szakmai csoporton belül, illetve külső szakmai tanácsadóval is történhetnek.
• A lezajlott események után a közösségben a feszültséget oldani kell:
  • Nagycsoportokban a felmerülő kérdéseket meg kell beszélni, természetesen az ellátotti jogok figyelembevételével.
  • A munkacsoportban is szükséges értékelni a veszélyeztető állapot kezelését, a felmerülő kétségeket, beszélni kell az esetleges jobb megoldási utakról.

Dunaharaszti, 2017.05.02.